Hogyan lehet egy kicsit környezetkímélőbb a kandallóhasználat?

Szerencsére egyre többen igyekszünk minél többet megtenni azért, hogy védjük a környezetünket. Ha megfelelően karban tartjuk a kandallónkat és alkalmas tüzelőanyagot használunk, az nem csak a kandallónknak tesz jót, hanem valamelyest a Földnek is – ha már ezt a fűtési módszert használjuk, akkor törekedjünk az optimalizálásra!

A Kandalló karbantartása

Sajnos, a rossz hatásfokú tüzelőberendezések használata a magyarországi súlyos légszennyezés egyik fő oka. Ha vigyázol a kandallódra, akkor meghálálja és meleget varázsol az otthonodba sok-sok éven át megbízhatóan. Ehhez azonban törődést igényel, ami napi szinten elvégezve nem nagy időveszteség és éves szinten is csak csekély pénzráfordítást jelent.

Napi teendők:
– a kandalló kihamuzása (a virágok meghálálják, ha a földjükhöz tesszük ezt a mellékterméket!)
– a kandallóüveg letakarítása

Évi teendők:
– nagytakarítás szakember bevonásával (gondoljunk erre úgy, mint az éves szűrővizsgálatokra, nemcsak a fűtés hatásfokát biztosítjuk a következő évre, de ha valami „betegsége” adódna a kandallónknak, akkor az időben kiderül)

A tüzelőanyag minősége

Ha kandallónk van, akkor bizony meg kell tanulnunk előrelátónak lenni, mert nem keveset spórolhatunk is azon, amellett, hogy törődünk azzal, hogy mivel, milyen “minőségben” fűtünk. A napi teendők mellett fontos, hogy a megfelelő időben rendelkezésre álljon a tüzelőanyag, ehhez adok egy kis segítséget naptár formájában:

  • március vége – május eleje
    Fűtés szezon után célszerű a nagytakarítás, akár szakember bevonásával. Ellenőrizzük, hogy a kandallóbelső minden eleme ép-e. Ha repedéseket látsz, akkor érdemes előre gondolkodni és a repedezett lapok méretei alapján újakat rendelni.
  • május vége – június eleje
    Igen, a favásárlás nem őszi, téli teendő! a fa kihelyezése a napra nagyon fontos, hiszen a fa kiszárad a kánikulában, a nyári esőzés segítségével pedig kijön a csersav. A megfelelő szárítási idő minimum 1 év! Rendszeres hiba, hogy az őszi fametszések eredményét még azon a télen elégetik, pedig “pihentetni” kellene, hiszen ha már égetünk, akkor nem mindegy hogy mi jut a levegőbe…
  • június-augusztus:
    A szabadba, napra helyezett faanyag kiszáradási folyamat megkezdődik. Emlékeztető: ha még nem került sor a kandalló nagytakarítására, akkor most itt az idő!
    A metszéskor leesett gallyakat 10-15 centisre vágjuk le és szárítsuk ki a fával a napon, mert gyújtósnak tökéletesen használható lesz
  • szeptember eleje:
    Helyezzük a fát fedett helyre. Kerüljük a zárt tárolót, mert a szellőzés fontos –dohosabb helyen penészes lesz az értékes fa és elindul a rothadási folyamat, ami az égésterméket is befolyásolja.

Mivel NE tüzeljünk?

Íme egy lista a teljesség igénye nélkül:

  • nedves fa, puha fa (nem csak a fűtőértéke rosszabb, de az általa okozott légszennyezés is)
  • festett, vagy egyéb vegyszerrel kezelt faanyag (pl. lakkozott fa, bútorlapok, farost lemezek stb.)
  • fenyőfajta (a magas gyantatartalmuk miatt)
  • gyümölcsfa (károsítják is a tüzelőberendezéseket és a kéményt)
  • lignit, barnaszén (az égetés során mérgező anyag kerül a levegőbe)
  • színes és/vagy fényes papírhulladék
  • textil (ruhák, rongyok)
  • műanyag hulladék
  • fáradt olaj, üzemanyag

A nem megfelelő tüzelőanyag a Földünknek duplán rossz. Az égetésük által keletkezett szennyeződés a tűztér belsejét is rongálja és a füstjáratokban is lerakódásokat okozhat. A rossz állapotú tüzelő eszköz, legyen az kandalló, kályha, cserépkályha stb. méginkább ront a helyzeten, hiszen a fűtés hatásfoka is romlik (az élettartamról és az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásairól nem is beszélve). A témáról bővebben, részletesebben itt is olvashattok.

Mikor NE tüzeljünk?

Az talán egyértelmű, hogy a fatüzelés legyen szükségszerű: csak a hangulat miatt ne indítsuk el a kandallót, kályhát stb. Ha valóban ez a megoldás a szükséges, akkor pedig a lehetőségeinknek megfelelően igyekezzünk jól csinálni a fentiek szerint – vagy segítséget kérni hozzá. Ha van rá lehetőségünk, fektessünk inkább a jobb hőszigetelésbe.
Sajnos azonban a szükség sokszor rossz döntéseket szül, a magyar fatüzelési szokások elég rossz képet festenek rólunk. Így ha a környezetünkben tudunk olyanról, akinek megfelelő minőségű tüzelőanyagra lenne szüksége, akkor igyekezzünk segíteni. A szociális tüzifa igénylésének lehetőségéről például sokan nem tudnak.

Mivel az esetek többségében nem saját fával tüzelünk, ezért gondoljunk a szállítással keletkező környezeti hatásra is – igyekezzünk optimalizálni a beszerzést, érdeklődjünk a környékünkön, hátha van, akinek nincs szüksége a kerti fahulladékra.